Töredelmesen bevallom, nem tudok eleget beszélni és írni a Police Caféról. Lassan két éve, hogy Pécsett Gaál Gyulával felültünk erre a közös(ségi) szekérre, s azóta már magunk mögött tudhatunk néhány szép állomást. A tapasztalatokat részletesebben bemutató tanulmányunk nemrég jelent meg a Magyar Rendészetben.[1]
A Police Cafék most annak az igencsak aktívnak ígérkező tavaszi turnésorozatnak is jelentős megállói lesznek, amely januárban indult útjára. A kettővel ezelőtti bejegyzésben Bocsánatot kérek I. egy Nógrád megyei bűnmegelőzési projekt nyitó konferenciájáról szóltam, ahol ízelítőt adtunk a módszerből a résztvevőknek. A legutóbbi beszámoló pedig egy Áldozatvédelmi Café-ról szólt.
Most örömmel osztom meg újabb úti élményeimet, amelyeket ezúttal két déli megyében, Csongrádban és Bács-Kiskunban szereztem. S ezek is csak nyitányok voltak, hiszen itt is épp csak elkezdtük a munkát…
A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács 2015. őszi pályázatán, úgy tűnik, sikert arattak az olyan programok, amelyek egyrészt komplexek, másrészt pedig több együttműködő partnerrel valósulnak meg. Ezáltal válik lehetővé, hogy a rendőrség a bűnmegelőzésbe aktívan bevonja a civileket is. Ezt a két kritériumot, ráadásul egyben tudja teljesíteni a Police Café, amely e két megyei nyertes pályázat részét képezi.
Lényege pontosan a civilek bevonása a települések biztonsági helyzetének feltérképezésébe és a biztonsággal való együttes és folyamatos törődésbe. Hogy mi ez a módszer, azt szerencsére már nem kell hosszan magyaráznom, hiszen több ízben írtam róla itt is. Írja csak be a kifejezést a kedves új olvasó e honlap jobb felső sarkában látható keresőbe, s tájékozódjon. A visszatérő érdeklődők már tudják, miről van szó. Sőt, azt is, hogyan használható ez a módszer kifejezetten bűnmegelőzési célokra.
A komplexitást jelen esetben az adja, hogy ezt a módszert csak akkor érdemes használni, ha előtte a programot lebonyolító szakemberek, itt most konkrétan rendőrök, megtanulják. Az elsajátított tudás nem szűnik meg a projektidőszak leteltével, hanem tovább, más tevékenységek során is használható, vagyis a fenntarthatósághoz is hozzájárul. Az első komoly lépés azonban a képzés. Mindenhol, ahol eddig alkalmaztuk, ezzel kezdődött minden. Mindjárt beszélek arról, hogyan zajlott ez most a két nevezett megyében, de még a képzést megelőző lépésről is szólni kell.
Nagyon fontos sarokpontja az efféle programoknak, főleg, ha nem egyszerinek, kampányszerűnek szánjuk őket – márpedig a Police Cafénak éppen a folyamatosságát hangsúlyozzuk –, hogy minden érintett tisztán megértse a módszer lényegét. A 2014-ben Pécsett szervezett képzésen, a Café-kon, valamint az értékeléskor végig aktívan és támogatóan jelen volt a megyei és városi kapitány, s ez a személyes elkötelezettség nagyon jót tett a programot lebonyolító rendőr kollégák motiválásának. Ezért a jelenleg bemutatandó projektnél is ragaszkodtam ahhoz, hogy azok a döntéshozók, akik részt vállaltak a lebonyolításban, egy informális előkészítő beszélgetésen vegyenek részt, hogy megértsék, mit vállaltak, s milyen teendőik lesznek nekik és kollégáiknak. Erre az előkészítő beszélgetésre 2016. február 3-án Lajosmizsén került sor.
A helyszín szimbolikus, mert Budapest és Szeged között félúton található. Ez fontos logisztikai szempont volt, mert a projektben – az egyébként eredetileg egymástól függetlenül pályázó – két érintett megye már az előkészítő találkozás megszervezésében is összedolgozott: javaslatomra azonnal igent mondtak a mindhármunk számára kényelmesen elérhető helyszínre. Sok mindent megbeszéltünk, de még így, az előzetes egyeztetés után is sok olyan részletkérdés maradt, amit nem sikerült tisztázni. Ezek egy részére a képzésen megnyugtató válaszokat tudtunk találni, de a Cafék megvalósulásáig hátra lévő hetek még tartogatnak újabb megoldandó feladatokat. S ez így van jól: lassan érik be a folyamat, időt kell rá hagyni, hogy ülepedjenek a gondolatok.
A lajosmizsei egyeztetés azért is volt sikeres, mert két remek ötlet merült fel. Az egyik egy gesztus. Amikor kiderült, hogy a két megyében összesen kiképzendő 60 főnyi rendőrre három képzési nap jut – Csongrádnak két, Bács-Kiskunnak egy képzési napja van –, s hogy Csongrádban a résztvevők nincsenek negyvenen, Bács-Kiskunban viszont húsznál többen vannak a kollégák, a szegediek azonnal felajánlották a számukra fölösleges helyeket a Bács megyeieknek, akik örömmel fogadták a meghívást. Sőt, a szegedi képzésen újabb meghívás is elhangzott: mivel Csongrádban hamarabb lesznek a szakértői Cafék, a Bács megyeiek átjönnek „hospitálni”, azaz tapasztalatot szerezni a szomszédba. Szép példája ez a megyék közötti együttműködésnek.
A másik ötlet az volt, hogy jó lenne ezt a képzést akkreditáltatni. Igazán jó hír, hogy az elképzelés rövid időn belül meg is valósult. „Police Café – módszertani és kommunikációs képzés rendőröknek” címmel a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács akkreditáltatta a képzést, azaz az ezt elvégző rendőrök kreditpontokat kaphatnak, ami – érthető módon – mindig külön motiváló hatással bír. Itt hívom fel a figyelmét mindazoknak, akik érdeklődnek a módszer megtanulása iránt, hogy mindössze annyi a dolguk, hogy ezt a szándékukat az NBT-nek írásban jelezzék, szedjenek össze 16–20 rendőrt, akiket képezni szeretnének, s szervezzék meg a képzést. Az oktatót az NBT biztosítja.
A mostani képzéseket 2016. március 1–2-án Szegeden, március 10-én pedig Kiskunhalason tartottuk. Mindkét helyszín kellemes és zavartalan munkát tett lehetővé. S bár ez is, mint minden képzés, sajnos a megszokások uralta visszafogott lelkesedéssel indult, szerencsére sikerült kimozdulni a holtpontról. A képzésre érkező résztvevők tájékoztatása, az információáramlás terén is akadnak tennivalók, hiszen nem mindenki tudta, miért is „küldték”. De ez a nap végére mindenkinek világossá vált, és már az első fél óra elég volt ahhoz, hogy félre tudják tenni munkahelyi gondjaikat, kezdeti ellenállásukat, és átadják magukat annak az élvezetes kalandnak, amit ez a program ígért nekik.
A Police Café módszertanát ugyanis működés közben, gyakorolva tanuljuk, maximális teret adva a tapasztalati tanulásnak. A résztvevők az első perctől kezdve aktívak, hamar felkelti az érdeklődésüket a „tananyag” élővé tétele, és nem félnek előhozni dilemmáikat, kételyeiket sem, hiszen helye van az egyéni véleménynek, érdeklődésnek is. Joggal, hiszen ez a módszer a résztvevők tapasztalataival és személyiségének egészével dolgozik. Kérdéseikre a nap végére javarészt választ kaphatnak, s nem feltétlenül az oktatótól. Tele volt a terem szaktudással, tapasztalattal, készségekkel és egymást megerősítő, humánus értékrenddel, amely hamar közös nevezőre hozta az egymástól távolinak tűnő szakterületekről érkező jogászt, körzeti megbízottat, nyomozót, járőrt, alosztályvezetőt vagy éppen kapitányt. S jöttek, mentek, cserélődtek az ötletek, amelyek nyomán kezdtek körvonalazódni a válaszok az addig aggasztónak tűnő kérdésre: Hogyan rendezzünk szakértői Police Cafét? Ugyanis éppen erről szól a képzés nyolc órája.
Csongrád megyében három városban: Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Makón lesznek szakértői Police Cafék 2016. április 5., 6. és 7-én. Bács-Kiskun megyében pedig Jánoshalmán, Kiskunhalason és Kiskunmajsán 2016. április 19., 20. és 21-én.
Sőt, a Csongrád megyei pályázat összeállítói kissé előre is szaladtak. Ott a programsorozat részeként mindhárom helyszínen lakossági Police Cafékat is beterveztek. Ebben az a speciális, hogy ilyet Magyarországon máshol még nem csináltunk. Ez lesz tehát a módszer lakossági körben való alkalmazásának ősbemutatója.
Természetesen a kíváncsi olvasókat erről is tájékoztatom majd, ezúttal magam is különösen kíváncsian, mint kísérletező. Ahogy azonban a módszertanra kiképzett rendőr kollégákat megismertem, nem lehet akadály előttünk. Azt is tanultuk ugyanis, hogy a legszükségesebb tulajdonság egy ilyen rendezvény szervezésekor és lebonyolításakor a rugalmasság. Úgyhogy reméljük a legjobbakat. Addigra nemcsak a természet borul virágba, de talán a Police Café első szirmai is kibomlanak. Húsvét után majd jövök a beszámolóval. Bár előreláthatólag addig még sokféle más élmény is vár…
[1] Gaál Gyula – Molnár Katalin: A World Café rendészeti alkalmazásának kezdeti tapasztalatai. Magyar Rendészet 2015/5., 11–19. o.