Police Café Extra 106. – Police Café képeslap Kiskunfélegyházáról
Öt nap különbséggel egy éve volt Szolnokon a 150. Café. Az idei évet pedig a 177.-kel zárjuk. Azt hiszem, ez elég szép szám önmagában is. De még szebb, hogy a 2024-es esztendő 27 rendőrkávéházából mindössze 7 alkalommal voltam jelen személyesen is. A többit úgy rendezték a helyiek, hogy „csak” a tanácsomat, esetleg egy kis online témagazdai felkészítést kértek, illetve kivétel nélkül Police Café képeslapokon számoltak be az élményeikről. Most is ez történik, bár szívem szerint 2024. december 17-én Kiskunfélegyházán, mint már annyiszor, ott lettem volna, vendégnek. Sajnos nem sikerült. De szerencsére a szervező, Rekedt Gréta tudósított. Záruljon hát vele az idei Police Café képeslapok sora.
***
Rekedt Gréta: Újra Youth Café Kiskunfélegyházán
Drága Katám! Küldöm a képeslapunkat.
Tudod, hogy imádok fiatalokkal dolgozni. Értelmesek, okosak, érzők, és egészen mást látnak a világból, mint mi, felnőttek. Engem feltöltenek, és minden alkalommal tanulok tőlük.
Így volt ez ma is Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Központban, ahová szinte minden évben jut egy Police Café. A police szót ugyan már két éve elhagyjuk, és lecseréltük az őket szimbolizáló Youth-ra. Hiszen a fiatalokkal foglalkozunk. De köztük is a legfontosabb a nyílt kommunikáció és az őszinteség, főleg ha a drogok, kábítószerek kerülnek szóba.
Az alkalmat Tarnóczy László r. ezredes, kapitányságvezető nyitotta meg, aki elkötelezett híve a hatékony drogprevenciónak, és aki életre hívta Kiskunfélegyházán a DDE-t, a Diákok a Drogok Ellen nevű közösséget. A témagazdáink Jellinek Levente diákpolgármester, Zakar Anita, az ifjúsági iroda munkatársa és a Félegyházi Közlöny szerkesztője, valamint Kádár Szél Tímea r. törm. és Fekete-Setény Tamara r. zászlós voltak. Ők időnként olyannyira belefeledkeztek a beszélgetésbe, hogy nehéz volt megszakítani őket és továbblépni a következő asztalhoz…
A mai élményeim alapján határozottan üzenem a szülőknek és minden gyermekkel, fiatalokkal foglalkozó szakembernek, hogy a Z és Alfa generációnak igenis vannak gondolatai, és pontosan látják, érzik és meg is fogalmazzák, mit látnak a világból. Csak meg kell hallanunk és hallgatnunk őket.
És még egy fontos felismerés: ők nem dobálóznak azzal, hogy a rendőrség, a tanárok vagy a szülők feladata a drogprevenció. Ők maguk is tenni akarnak a kortársaikért.
Az alkalom végén két lány jött oda hozzánk azzal, hogy szeretnének általános iskolásokkal beszélgetni a kábítószerek negatív hatásairól. Segítséget kérnek abban, hogy állítsunk össze közösen egy rendkívüli osztályfőnöki órát, mely ezt a témát járja körül. Annyira boldog és izgatott lettem, hogy azonnal beindult a fantáziám a leendő kortárs segítő drogprevenciós órákról.
De senki nem ment el feladat nélkül. Minden középiskola vállalta, hogy márciusig készít egy kisfilmet, melyben bemutatja a drogok veszélyeit. A mezgések animációs filmet terveznek, a waldorfosok művészfilmet, a pégéseknek csak az MI-ra van szükségük egy jó anyag elkészítéséhez. Megállapodtunk abban is, hogy az elkészült filmek felkerülnek az iskolák honlapjára és a város közösségi oldalára. Ha egy problémáról beszélgetünk és teszünk is érte, hogy megoldódjon, ha nem is tűnik el, de a helyzet javulni fog. Ez az én idealizmusom, amiből nem engedek, és amit ma a fiatalok meg is erősítettek bennem.
Fantasztikus nap volt, amit ezúton is köszönök nekik!
Gréti
(Fotók: Rekedt Gréta)