Police Café Extra 128. – Police Café képeslap Dorogról
Komárom-Esztergom vármegye is ismétel a Roma Police Cafék szervezése terén. Náluk már sokéves hagyománya van annak, hogy ezzel a módszerrel szólítják meg és vonják be a helyi közösségek tagjait a közös biztonságot érintő legkülönbözőbb kérdések megvitatásába. 2025. október 27-én Dorogra invitálták a helyi romákat egy rendőrkávéra. A rendezvényről annak moderátora, Pruzsina Alice tudósít.
***
A vállalkozói fórumokon gyakran hangzik el, hogy minden szakmai találkozón legyen legalább egy gondolat, amit „egymilliós” mondatként elvisz magával a résztvevő. Ott az a gondolat akár egy millió forintot is érhet. A Police Café rendezvényeken persze csak képletesen beszélhetünk egymilliós mondatról, de egy-egy elhangzott információ eszmei értékéről annál inkább.
Azért kezdtem ezzel a dorogi Roma Police Café képeslapját, mert moderátorként azt kívántam a résztvevőknek, hogy ilyen „egymilliós” gondolatokkal gazdagodjanak. A társaság pedig olyannyira nyitott volt erre, hogy egy-egy mondat szlogenként élhet majd tovább. Mielőtt azonban leírnám, milyen nagy értékű eredmények születtek, íme a beszámoló.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság ezúttal Dorogra invitálta a meghívottakat. Iskolaőrök, roma önkormányzati képviselők, gyermekvédelmi szakemberek, közterület-felügyeleti munkatársak, pedagógusok és rendőrök ültek asztalokhoz a művelődési házban, hogy kötetlen beszélgetés során cseréljék ki tapasztalataikat. A témák örökzöldnek számítanak a Roma Police Café sorozatban, az idén azonban Rohonczi Tamás rendőr alezredes szervezőként kiemelte a drogmegelőzést.
Dr. Nagy György rendőr ezredes, rendészeti főkapitány-helyettes megnyitójában elmondta: a kommunikáció minden területen egyre inkább felértékelődik. Ami pedig a sava-borsát adja a munkának, az a párbeszéd. Amikor minden érintett elmondhatja a saját álláspontját.
A cigányság mindennapjai és a rendészeti életpálya témában elsősorban a roma kultúra, a családi minták és a társadalmi folyamatok kerültek szóba Bendik Zsuzsanna rendőr alezredes, toborzási munkatárs, valamint Bogdán Cintia rendőr őrmester témavezetésével.
A fiatalok megszólítása minden témához kapcsolódott. A generációs különbségek pedig – talán mondani sem kell – szakadékként tátonganak a hagyományos megoldások és a hatékonyság között. A roma képviselőktől hangzott el, hogy a vajda jelenléte egy közösségben akár erre is lehetőséget teremtett, mert az őt övező tisztelet a fiatalok számára is irányadó volt.
A közösség ereje, az elfogadás és a generációk közötti kommunikáció jelentősége már átvezetett arra, hogy milyen szerepe lehet mindennek a bűnmegelőzésben. Bálint Gabriella rendőr alezredes, bűnmegelőzési alosztályvezető témagazdaként az együttműködés hatékonysága érdekében kifejtett tevékenységet helyezte fókuszba. Abban egyetértettek a jelenlévők, hogy a RedP program során megfogalmazott célokat csak akkor tudja maradéktalanul megvalósítani a rendőrség, ha a civil szervezetek, pedagógusok, a drogmegelőzésben érintett szakemberek folyamatosan együttműködnek.
A rendőrség részéről elhangzott, hogy a hatóságban, a szociális védőhálóban való bizalom kulcsfontosságú a szegregációban élőknek. Az intézkedések során gyakran tapasztalják a gyermekvédelmi szakemberek is, hogy amikor a család – akár csak átmenetileg – nem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket, akkor sem fordul bizalommal az ellátórendszer felé.
Nem csak a roma közösségekben, de sok más területen is tetten érhetők a különböző szenvedélybetegségek, így a drogmegelőzésnek is helye van a programok között. A rászoruló érintettek legtöbbször ellenőrizhetetlen összetételű, a jól ismert szereknél még veszélyesebb anyagokat fogyasztanak, ami a későbbi egészségügyi kezelést is megnehezíti. A felvilágosításnak már gyermekkorban el kell kezdődnie például a betegségek vagy fájdalmak esetén a gyógyszerek tudatos, a szülők és a kezelőorvos felügyeletével történő használatával.
Civil moderátorként a dorogi összefoglalók során külön üdvözöltem a nyitott és szókimondó megnyilvánulásokat. Ha mindenki kiteszi az asztalra a saját tapasztalatait is a problémák mellé, akkor jól láthatóvá válik a közös cél.
Az „egymilliós” gondolatok között például helyet kapott, hogy „a rendszer általános hibája az egymásra mutogatás”. Ha mindenki felismeri a saját felelősségét egy-egy téma kapcsán, és nem a megoldó embert várja egyenruhában vagy civilben, kis lépésekkel, de messzire juthatunk. Amikor elhangzott, hogy „a rendőrség ne prevenciózgasson, hanem csapjon oda keményen”, újabb szókimondó reagálás vezetett ahhoz a gondolathoz, hogy mindenkinek megvan a maga feladata és felelőssége a családtól az önkormányzatig, a pedagógustól a komplett gyermekvédelmi rendszerig. A rendőrség munkája kettős – a megelőzés kiegészíti az intézkedéseket, felhívja a figyelmet a problémákra, hiányosságokra.
Roma képviselőtől származik a végszónak is beillő gondolat, miszerint ismerni kell azt a védőhálót, rendszert, amibe belekerül valaki, aki bajban van, vagy bűnt követett el. És hinni kell a szakemberekben, ahogy a romák hisznek a feljebbvalóban is. Másként nem megy. Tanulnunk kell a modern veszélyeket és azt is, hogy a gyermekeink, ha rendőrök lesznek, a mi javunkat is szolgálják munkájukkal. Köszönet azoknak, akik már most is ezt teszik!
Mit lehet erre mondani? Ámen! Legyen így, dolgozzunk együtt ezekért a célokért – közösen!
Pruzsina Alice, civil kapcsolatokért felelős munkatárs, Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság
(Fotók: Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság)