Police Café Extra 19. – Egy megyei bűnmegelőzési stratégia születésének margójára
BAMBT – furcsa betűszó. Feloldása: Baranya Megyei Bűnmegelőzési Tanács. Nekem is csak 2019 júniusa óta van tudomásom a létezéséről. Hirtelen belecsöppenve a tevékenységének kellős közepébe, egy megyei bűnmegelőzési stratégia előkészítési folyamatában találtam magam. Halkan reménykedek, hogy egy stratégia végre úgy készülhet, ahogyan kellene: közösségi alkotótechnikával. Ehhez a folyamathoz igyekeztem hozzájárulni a Café módszertannal 2019. szeptember 11-én. Nyilvánvalóan szurkolok Baranyának!
Legutóbb még a nyári olvasmányélményeim hatása alatt voltam, de azóta beindult a 2019/20-as tanév is. A szokásos össztanári évnyitó értekezlet hétköznapi rögvalóságba visszahúzó erejét nem részletezem, és egyelőre a döcögősen kezdődő egyetemi tanórákat se. Hátha belerázódunk még, én is, a diákok is, s akkor visszatérek a dologra.
Most inkább arról írnék röviden, ami az intézményi falakon kívül esik. Az első munkanapom ugyanis az immár XVI. Polgárőr Akadémián telt, elég kellemesen ahhoz, hogy a nyaralásból a munkába segítsen átzsilipelnem. Majd jött a következő hét, és első őszi vidéki utam – milyen jó is ez! – Pécsre vezetett. Élménypedagógiás tréningtársam meghívására egy izgalmas alkotó munkába csöppentem még a nyáron. Véletlenül szerezvén tudomást arról, hogy megint milyen érdekes kezdeményezés helyszíne lett kedves városom, afféle megfigyelő résztvevőként 2019. június 12-én ott lehettem a Baranya Megyei Bűnmegelőzési Tanács – rövidítve BAMBT – első tartalmas ülésén, ahol egy, az országban elsőként megírandó megyei bűnmegelőzési stratégia tervei kezdtek körvonalazódni.
A húsztagú társaság egynegyedét korábbi találkozásokból már jól ismertem, s talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy Baranya megye bűnmegelőzéséről is tudok egyet s mást, miután 2004 óta dolgozom ott rendőrökkel különböző ilyen tárgyú projekteken. Ezek a közösségi rendőrségről, az integrált biztonságkezelésről, a civileknek a biztonságteremtésbe való szélesebb bevonásáról szóltak és szólnak, nagyjából azóta, amióta ennek a szemléletnek az elterjesztését a korábbi rendőrkapitány, Cserép Attila – mint az úttörő hazai szakemberek egyike – Hollandiából hazatérvén szorgalmazni kezdte.
Sok év telt el azóta, sok baranyai és pécsi szakember dolgozott az ügyön, és jó érzés, hogy közülük sokakkal nemcsak szakmai, hanem szoros emberi kapcsolat is összeköt. A 2019 áprilisában megjelent blogkönyvemben sorra nevesítve is vannak. Legutóbb éppen a BAMBT első ülésének napján jártam végig szinte valamennyijüket, hogy személyesen adhassam a kezükbe a nekik járó tiszteletpéldányt. Ők a meglepetés-ajándéktól hatódtak meg, én meg a meghatódottságuktól. Ha Pécsett járok, sosem mulasztom el, hogy akivel csak lehet, összefussak legalább egy puszilásra.
Mostani utam is hozott meglepetést néhány kedves barátnak. Az egyiknél alhattam, a másikkal ebédelhettem. És ezúttal is közösen dolgozhattam velük azon a bizonyos biztonságtudatosságon, amely egyre inkább tűnik jobb elnevezésnek, mint akár a közbiztonság vagy a bűnmegelőzés. De erről egyelőre ne többet, nyilván itt is fogok még elmélkedni a fogalmakon.
A BAMBT mostani munkanapjának különlegessége abban rejlik, hogy először volt alkalma egy húsz főből álló, igaz, ezúttal néhány szakértővel kiegészülő grémiumnak közös stratégiaalkotó műhelymunkába kezdenie. Aki nem ismeri azokat a hazai „hivatali utakat”, amelyeken a szakembereknek egy – bármilyen tárgyú – stratégia elkészítése során végig kell haladniuk, nem különösebben érti, mi a hírértéke egy ilyen eseménynek. A kedvükért jelzem: mifelénk, különösen az állami hivatalokban, így a rendészetben is, korántsem egyértelmű, hogy egy több évre szóló, konkrét intézkedéseket meghatározó stratégia egy kényelmes közösségi alkotó folyamatban szülessen. Bár tévednék, amikor azt állítom: többnyire egy-két ember megkapja sürgősen határidős feladatként, hogy készítse el, aztán a szöveget szétküldik véleményezésre. A válaszokat kis túlzással előző napra, de mindenképpen lehetetlenül rövid határidővel kell visszaküldeni, és hipp-hopp, a dokumentum már hatályba is lépett, lehet kezdeni a megvalósítást. A szakma pedig csak kapkodja a fejét, hogy mi is történt itt valójában, és hogy ő már megint hol volt, amikor nevesítették a rá vonatkozó, egyébként nem kis feladatokat…
Nos, éppen az a remény kezd éledezni a Baranya megyeiekben, hogy ezúttal ez talán nem így lesz. A júniusi első ülésen elvégzett problémafelvetést a szeptemberi második ülésen egy Café módszertannal végzett stratégia-előkészítés követte. A következő, novemberi ülésig a kisebb munkacsoportok házi feladatként már a szövegezésen dolgoznak.
Mint tiszteletbeli belekotnyeleskedő, és különösen mint a baranyai és pécsi biztonságteremtésnek nemcsak szurkolója, de másfél évtized óta aktív segítője, igazán kíváncsian várom, mi lesz az eredménye ennek az országban egyedülálló kezdeményezésnek. Mindenesetre én már a reményteli kezdésnek is tudok örülni…