Police Café Extra 97. – Police Café képeslap a tatabányai Roma Police Caféból
Kultúrák kapcsolódása a mindennapokban – avagy nem csak roma téma a roma téma. Ezt az alcímet adta képeslapjának Pruzsina Alice, a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság civil kapcsolatokért felelős munkatársa. Mert ott ilyen is van. Talán ezért is magától értetődő, hogy a tavalyi országos sorozat részeként 2023. november 13-án megrendezett Roma Police Cafét Tatabányán alig egy év elteltével, 2024. október 21-én ugyanott megismételték. Új meghívottak is érkeztek, új kérdések is felmerültek, de persze a korábbi témák is terítékre kerültek. Mert erről a témáról nem lehet eleget beszélgetni. A személyes összefoglaló szépen illeszkedik a Police Café képeslapok sorába. A Cafék száma pedig ezzel a 166.-hoz érkezett.
***
Informatív és hasznos órákat tölthettek együtt a Roma Police Café résztvevői Tatabányán. Eddig a hivatalos közlés. A civil megfogalmazás ennél sokkal felfedezőbb. A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság főelőadója, Rohonczi Tamás címzetes rendőr alezredes igazán a szívén viseli a témát. Olyan szerteágazó kapcsolatrendszere van a roma nemzetiségi önkormányzatok, az oktatás és a szociális szféra területén, amely komoly és egyben közvetlen párbeszédet tesz lehetővé. Az ő meghívására szívesen vesznek részt bármilyen formájú rendezvényen az érintettek. Dr. Nagy György rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, mb. rendészeti főkapitány-helyettes megnyitójában üdvözölte, hogy milyen szerteágazó az a terület, ahonnan most három asztalhoz ültek a szakemberek.
Tatabányán talán éppen egy évvel ezelőtt került sor Roma Police Caféra, melyet Te vezettél, Kedves Kata. Jómagam akkor ismerkedtem a módszerrel, és azonnal magamévá tudtam tenni az eredményességét. Most egy kicsit folytattuk, ha úgy tetszik, tovább boncolgattuk a témát. Az asztaltársaság fele új vendég volt, akik könnyen bekapcsolódtak és új információkat hoztak a tapasztalataikkal. Külön színt és nézőpontot hozott a beszélgetésekbe az iskolaőrök jelenléte. Ők összekapcsolták a gyerekek és felnőttek, a minták követése szálat.
A három téma:
- A cigányság mindennapjai – a dolgok eredője. Bogdán Cintia rendőr őrmester ötletesen indította be a beszélgetést, hiszen mindenkitől azt kérte, írják fel egy-egy szóval, mi jut eszükbe először a romákról. Lehetett negatív és pozitív jelző vagy asszociáció is. Első helyeken a zene, a kultúra, az összetartás, a mentalitás és a diszkrimináció szerepelt. Meg is lett a “dolgok eredője”, majd az összegzésben az eredmények is. A gyerekek otthonról hozott mintáit, a kulturális adottságokat nem csak a roma családok esetében kell ismernie a pedagógusoknak. Az egyes osztályok összetétele ma már sokkal színesebb kulturálisan, mint akár néhány éve volt. Így az elfogadás-beilleszkedés napi témává vált. Érdekes felvetés, hogy a romáknak is további nemzetiségek nyelvével, mindennapjaival kell megismerkedniük, így alkalmazkodniuk is.
- Cigányság – rendőrség; a vármegye legjellemzőbb kriminológiai jelenségei, problémái. A témagazda Forró Réka Dorina rendőr hadnagy, a bűnmegelőzési alosztály munkatársa, az iskolaőrök koordinátoraként kettős szerepben vett részt. Itt a vármegyén belüli különbségekről, az egyes területek eltérő gyakorlatáról is szó esett. Az iskolaőrök jelenléte azokban az intézményekben, ahol több a roma tanuló, nagyon meghatározó eredményeket produkál. Ami pedig külön érdekesség, hogy több roma származású iskolaőr csatlakozott már a vármegyei csapathoz. Az ő esetükben a beilleszkedés, az úgynevezett “respect” elérése minimális ideig tart, így egyenruhás jelenlétük önmagában is hatékonyságot hordoz. A diákok gyakran fordulnak hozzájuk problémáikkal, és megértőbbek is az iskolaőrrel, noha lehet, hogy ugyanazzal érvel, mint a pedagógus.
- Jövőkép, rendészeti életpálya. E téma leginkább autentikus szóvivője a főkapitányság néhány hónapja önállóan működő toborzási alosztályának munkatársa, Bendik Zsuzsanna rendőr százados volt. Több oldalról ismeri a nehézségeket, és olyan szakember, aki integrálni tudta a tapasztalatokat. Az, hogy a roma fiatalok pályaválasztása mennyire a fiatal saját döntése, és mennyire a család befolyásolása alapján történik, lerágott csont volna, mégis bőven volt miről beszélgetni. Minél több roma jelenik meg egyenruhásként a civil életben, annál elfogadottabb a kölcsönös megértés akár a problémás helyzetekben is. Ha egy jelzés után bekapcsolódik a romák által közvetlenül választott vezető, könnyebben megértik az érintettek, hogy a kulturálisan elfogadott eset akár büntetőeljárást is eredményezhet. Ilyenek leggyakrabban a családon belüli viszonyokból adódnak. A beszélgetések során kiderült, hogy a vármegye egyik külterületi városrészében, a dűlők néven emlegetett utcákban maguk a romák szerveznek polgárőrséget éppen ebből a gyakorlatból kiindulva. A rendőrség pedig nem csak a létszámhiány lokális orvoslását látja benne lehetőségként, hanem a diszkrimináció megelőzését is. Ráadásul rendszeresen, viszonylag kötött, szervezett keretek között végzett munkáról van szó. Gyakran emlegetik a polgárőrséget a rendőrségi munka előszobájaként – így a toborzás egyik komoly színtereként is.
Száz szónak is egy a vége, erről a témáról nem lehet eleget beszélni. A résztvevők abban egyetértettek, hogy minden évben szükség van a találkozóra, amikor a jó gyakorlatokat is megismerhetik. Arra, hogy az eredményekről beszámoljanak, mindig van fórum. A nehézségeket viszont mindenhol tabuként kezelik – kivéve a Police Cafét, amikor éppen egymás megértését és segítését eredményezi a gondok felszínre kerülése. Mi lehet jobb végszó a módszer szempontjából, mint az, amikor telefonszámot, e-mail címet cserélnek a résztvevők? Ugye, Kedves Kata? Ezt hívjuk “civil nyelven” hatékonyságnak.
Pruzsina Alice
civil kapcsolatokért felelős munkatárs
Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság
(Fotók: Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság)