Police Café Extra 150. – IV. Integritás Café
2026. szeptember 7-én a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztálya egy nagy feladat első lépésének megtételére vállalkozott: az új antikorrupciós stratégia előkészítése érdekében hívott össze szakembereket. A párbeszédhez a már többször kipróbált Integritás Café módszertanát választotta. A korábbi közös tapasztalataink azt mutatják, hogy ezzel a technikával aktív közreműködésre bírhatók az érintettek. Személyes szakmai élménybeszámolóm annak köszönhető, hogy engem kértek fel a rendezvény moderátorának.
***
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban NVSZ) Korrupciómegelőzési Főosztályának (a továbbiakban KMF) komoly gyakorlata van a stratégiagyártásban. Egy szervezet esetében ez jó ajánlólevél lehetne – ha a saját maga számára készülő stratégiáról van szó. Esetükben azonban más a helyzet. A magyarországi korrupció elleni fellépés nemzeti stratégiáját eddig meghatározó három dokumentum messze az NVSZ hatókörén kívülre vonatkozott, amit a dokumentumok neve előtt szereplő ’nemzeti’ jelző is egyértelműsített. Ebből következően sohasem egyetlen szervezetre kellett volna rátestálni a stratégiaalkotás komplex és nehéz feladatát, hanem már a legelső lépésnél be kellett volna vonni a folyamatba a témában érdekelt valamennyi szereplőt – azaz az állami és a civil szektor képviselőit egyaránt.
Az előzmények és az így előállt helyzet okainak részletes taglalása meghaladná ennek a beszámolónak a kereteit. Mivel nem a múltra, hanem a jövőre szeretnék koncentrálni, itt is azt a szándékot emelem ki, hogy a következő stratégiaalkotás egészen másmilyen kíván lenni, és ez már ennél az első lépésnél egyértelmű volt.
Kezdjük a készítendő dokumentum nevével. A KMF az elkészült szöveget Integritásfejlesztési és Korrupció Elleni Stratégia (2027–2036) címen fogja beterjeszteni a döntéshozónak, aki – és ez is óriási változás – az elképzelések szerint az országgyűlés lesz. Az általa jóváhagyott dokumentum műfaja pedig a terv szerint országgyűlési határozat lesz. A dolog szimbolikus jelentőségű, hiszen ezzel deklarálható, hogy a stratégia Magyarország egészére, és nem csak a kormányzati szervekre vonatkozik, ami szélesebb társadalmi elfogadottságot eredményezhet.
A címnek az ’integritásfejlesztési’ szóval történő kiterjesztését az a meggyőződés indokolja, hogy a korrupció elleni fellépés nem elégséges eszköz e több szempontból káros jelenség visszaszorítására, minimalizálására. Az anyagi jellegű korrupció mellett az előny- és befolyásszerzés, a hatalomkoncentráció, a tisztességtelenség, az átláthatatlanság és a dilettantizmus ugyanolyan károsak, és ráadásul ezek szétbogozhatatlan hálózata magától értetődően lesz melegágya a korrupciónak. Vagyis nem elég egyetlen ponton beavatkozni, hanem minden téren szükséges az átlátható, tudatos, következetes, szervezett és professzionális fellépés. Ennek eszköze pedig az integritásfejlesztés. A témának immár Magyarországon is 13 éves tudományos kutatási és képzési háttere, gyakorlata, módszertana és szakembergárdája van. Ami fájóan hiányzott és hiányzik, az az ezeknek a területeknek a képviselői közötti szakmai párbeszéd. Ugyanis csakis ennek során teremthető meg a közös nyelv, deklarálhatók a mindenki által elfogadott értékek, jelölhető ki a közös cél, történhet meg az érdekek egyeztetése és közelítése, válik lehetővé a rendelkezésre álló információk és tudások megismerése és megosztása, hangolhatók össze a sokszor egymással párhuzamosan futó tevékenységek, terjeszthetők a megoldásokat kínáló jó módszerek, technikák, gyakorlatok. Mindezek által pedig megtapasztalható (lenne) a kollektív hatékonyság ereje. Ez az egész nem más, mint az integritásmenedzsment. Mert az integritás messze több, mint a korrupció elleni küzdelem. Inkább megelőzés, fejlesztés, építkezés – csupa pozitív hívószó, amelyekhez könnyebb partnereket találni.
Pontosan ilyesmiről volt szó öt órán keresztül 2026. szeptember 7-én a IV. Integritás Caféban. Ám ezúttal a Café módszerű közösségi alkotótechnika kicsit keveredett a műhelymunkával.
A protokolláris megnyitót az NVSZ új főigazgatója, dr. Ródler Norbert r. dandártábornok tartotta, majd dr. Várady Piroska r. ezredes, főosztályvezető üdvözölte a résztvevőket.
A témára való általános ráhangolódást Alföldy Csilla r. alezredes európai kitekintést kínáló előadása biztosította.
Fontos, hogy bemutassam a meghívottak körét. Állami intézmények: Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, Belügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Védelmi Szolgálat. Civilek: Bridge Budapest, Integritás Hatóság, K-Monitor Közhasznú Egyesület, Korrupcióellenes Munkacsoport, Magyar Vállalati Compliance Társaság, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Transparency International Magyarország,
A közös munka egy módszertani ismertetővel kezdődött, majd az első fordulóban két csoportban, a további kettőben pedig három-három csoportban folytatódott. Mivel a résztvevők tudatos kiválasztása kétféle „identitás” mentén történt, az első összeültetési szempont adta magát: az egyik csoportban az állami szereplők, a másikban a civilek dolgoztak együtt. Ebben a körben az alábbi kérdést kapták a csoportok: Melyek ma Magyarország legfontosabb integritási deficitjei és korrupciós kihívásai? Utána három, szakmailag elkülönülő csoportban az első körben azonosított problémák okainak feltárása, elemzése, belőlük problématérkép készítése volt a feladat. Végül pedig következett a problémák megoldására tett javaslatok, ötletek gyűjtése, amelyhez heterogén társaságokat alakítottunk ki, így biztosítva, hogy a délelőtt során szinte mindenki mindenkivel válthasson gondolatot, tapasztalatot, véleményt. A csoportos beszélgetéseket a témagazdák rövid összegzése zárta, illetve jutott idő a résztvevők hozzászólásaira, kiegészítéseire is.
Örömteli, hogy a meghívottak mindegyike eljött, és aktívan, elkötelezetten dolgozott. A rendező a mai nap hozadékával igazán elégedett lehet, mert az elhangzottak jó kiindulópontként szolgálnak a készítendő stratégia alapelveinek lefektetéséhez. Az első körben eddig kell eljutni, s ha azokat a most összehívott szakértői csoport elfogadja, jöhet a munka oroszlánrésze, a dokumentum szövegezése és felterjesztése. Az eredetileg kitűzött határidő lehetetlenül közeli – itt le se írom –, de talán van remény a meghosszabbítására. Alapvető integritásdeficitre utal ugyanis a sürgetése mindennek, amihez minőségi idő kell, hiszen az érintettek konszenzusa szükséges hozzá. Márpedig egy egész országra vonatkozó tízéves integritásfejlesztési és korrupció elleni stratégia ilyen.
***
Az értő olvasó ebben a beszámolóban talán felfedezi azt az óvatos örömöt, amivel mostanában minden, valamennyire is biztató szándék megnyilvánulásához közelítek. A magyarországi integritásépítésnek ez az újabb konkrét lépése éppen ilyen. A szándék ugyanis szükséges, de messze nem elégséges a változáshoz. Az integritás alapú működés iránt elkötelezett szakemberek mögött ugyanis már rengeteg lépés van, az útnak mégis csak az elején toporgunk, és nagyon messze még a cél. Várunk minden segítő szándékot és főleg cselekedetet, amelyek közelebb visznek hozzá.
(Fotók: NVSZ)