Alakítsunk ki kellemes, barátságos környezetet! Bátorítsunk mindenkit az aktív részvételre! Pontosan tisztázzuk a cél(oka)t! Koncentráljunk a lényeges kérdésekre! Tárjuk fel és tegyük láthatóvá az összefüggéseket és az ellentmondásokat is! Figyeljünk oda egymásra, hallgassuk meg a másikat! Osszuk meg egymással a gondolatainkat és a felfedezéseinket!
Mindenre. Na jó, majdnem… Az eredeti World Cafét leginkább közösségfejlesztésre találták ki. Ezért hívják közösségi alkotó technikának, amely arra való, hogy általa felhasználjuk a kollektív bölcsesség erejét. Az adott lokalitást érintő bármely üggyel, kérdéssel, többnyire problémával foglalkozó, abban érintett résztvevőket tudatosan kiválasztva, megszólítva, a nyitott, egymásra figyelő, partneri kommunikáció által aktivizálva közös gondolkodásra, konszenzusra és ezáltal hatékony együttműködésre hívja és serkenti. Hogy a problémákat kimondják, definiálják, azonosítsák, feltárják, elemezzék, majd kibogozzák az okaikat, és személyes…
A The World Café Community honlapján tájékozódhatunk az 1995-ben kifejlesztett módszerről. A leírása magyarul is elérhető: Rövid útmutató a társalgások beindításához Miközben világ-brand, használata szabadon engedélyezett, egyedül ahhoz ragaszkodnak kitalálói és fejlesztői, hogy ha bárki bárhol a világon alkalmazza, nevezze meg a pontos forrást. Örülnek, ha küldenek nekik egy rövid, akár fényképekkel illusztrált leírást arról, pontosan mikor, ki, hol és mire használta ezt a technikát. Így jön létre fokozatosan egy közös tudásmegosztás, amely világgá viszi a hírét-nevét…
Arra semmiképpen, hogy kitegyük a kirakatba, hogy nekünk ilyenünk is van. Arra nagyon nem, hogy mint kötelező feladatot, tessék-lássék módon kipipáljuk. Arra sem, hogy ne vegyük komolyan. Arra egészen biztosan nem, hogy azt várjuk tőle, hogy csodaszerként azonnal hat. Hiszen ez nem(csak) kávé, legalábbis nem az a behörpintős, erős, keserű, szívdobogtató, felpörgető fajta. Hanem Kávéház. Rendőrkávéház. Ahol a vendégek komótosan kevergetik, ráérősen kortyolgatják az aromás italt, közben hosszasan és tartalmasan beszélgetnek. Vagyis a közösség tagjai…
Ha valaki elhatározza, hogy Police Cafét szeretne rendezni, nagyon fontos, hogy a World Café alapelvein túl három további, a Police Caféra érvényes speciális alapelvet is szigorúan betartson. Ha így tesz, programja sikerre van ítélve. Hogy a vendégek szeressenek a Police Caféba jönni, a rendőr házigazdák is jól érezzék magukat, és nem utolsósorban az eredmények se maradjanak el, a minőségből nem szabad engedni. Tartsuk be tehát a következő három alapelvet: A Police Café rendezését ne tegyük…
Ezt a kávéházat azért hívják így, mert rendőrök a házigazdák. Tehát ülünk a rendőrökkel, akik kérdezgetnek minket. De hiszen akkor ez kihallgatás! Nem, nem az, mert itt mi is kérdezgethetjük őket. Oda-vissza megy a szó. Sőt, körbe-körbe. Még vitatkozhatunk is, győzködhetjük egymást. Mondhatjuk, mutathatjuk, rajzolhatjuk. És ők is mondják, mutatják, rajzolják: érvelnek, válaszolnak, összegeznek, összehasonlítanak. De főleg inkább kérdeznek, meghallgatnak, mosolyognak, csodálkoznak. Gondolkodnak. Együtt velünk. Na de, miről beszélgetünk? Ha Police Café, akkor biztosan valami…
2007 karácsonyára különleges ajándékot kaptam egy kedves barátomtól. Belgiumban töltött egy hónapot, hogy tanulmányozza a belga rendőrségi reformot és annak lassú, de jótékony hatását egyrészt magukra a rendőrökre, másrészt a közösségek hétköznapjaira. Betekintést nyert az értékteremtéstől a szakemberek kiválasztásán és képzésén át egészen az intézkedésekig minden olyasmibe, amibe csak lehetett. Eközben találkozott a World Café módszertanán alapuló Police Café gyakorlatával. Jól megnézte, megértette, kért belőle egy adagot, szépen becsomagolta, és elhozta nekem. Tudta, hogy szeretem…
Ahol eddig Magyarországon Police Cafét rendeztek, ott a háziasszony – prózaibban, de a módszertan szerint szakszerűen: moderátor – ugyanaz volt. Eredetileg, édesapja után, Molnár Katának hívják ugyan, de időnként álneveket használ. Első, szó szerint beszédes vezetékneve Kommunikációs Kata lett, ez mesterségének címere: 1992 óta dolgozik a rendőrségnél, és csak beszél és beszél és… beszéltet. Mindenkit, akit lehet. Leendő és gyakorló rendészeti szakembereknek tanít kommunikációt. Tanítványaival tele van az ország. 2005 körül épp egy kedves hallgatójával…
A Police Café rendezéséhez – miként egy kávéház nyitásához is – szakértelem szükséges. Ezt a honlapot azért is hoztuk létre, hogy ehhez a szakértelemhez való hozzájutást felkínálja. Ha Police Cafét szeretne rendezni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk. 2014 óta tartó magyarországi történetünk során még sehol nem rendeztünk Police Cafét képzés nélkül. Ehhez – a minőségi garanciát adó védjegy érdekében – a továbbiakban is ragaszkodunk. Rendőröknek a Police Café képzésre a képzővel történő előzetes egyeztetést…
Három év húsz percben – expressz eszpresszó értő közönségnek, pót-Café a kollégáknak, mert költözik a hivatal. Igazi marketingesek egy igaz ügy mellett, holnap jön a honlap, vele a várt áttörés, és az sem baj, hogy a módszer már szivárog a réseken. A falra festés nem ördögtől való, de jó cél érdekében láttató eszköz az. Média márpedig van, volt és lesz, nagy virtualizálás előtt állunk éppen. Becsöngettek, ugye, csendesedjünk el hát a hátsó padokban is, mert szétültetem a beszélgetőket! Azaz dehogy szét. Inkább össze.
Becsöngettek. Stílszerűbben: besípoltak, mégpedig avatott művelői az éles hangú eszköznek Salgótarjánban. Ki fúj ma? Játék és szuszika tíz percben, fitten pihegő tesitanerők a legfrissebb Café-rendezvényen. Kötetlen szembekötősdi mint oldószer, újdonat szövetségesek a bűnmegelőzésben, lelkes testnevelők az új generációkért. Csakhogy máshogy: koppanó körmösök helyett partnerkeblek odadomborodása jó zsámolykatedrákról, aktív szándékegység, akkumuláló módszertanok, mert csak laikus gondolhatja, hogy csak úgy magától akár rend, akár torna terem.
Hála az égnek és e világi letéteményeseinek: a reneszánsz sok, több, és osztható. Kreálhat vele a szerző is párhuzamot, és míves előkép gyanánt ott ékeskedik a XXI. századi morálteremtés aktuális lovagjai előtt. Újhumanista ötletelés – ezúttal Bács-Kiskunban a rendért, szellemi kaláka a halasi csipketárlók tövében, ahol hét rendőrkapitány bábáskodott a modern közbiztonság (újjá)születése fölött. Vidék után főváros, modern is, meg urbánus: nagy szupervízióval, zuglói összefogással adhatom? Záró hamburgerezés a XIV. kerületben, kreativitást kérsz hozzá? Összegzés, hogy a sixtusi freskós is megnyalná művészi ujjait, állványzatáról alákászálódva.
Kifutottak a csapatok. No nem az időből, hanem a közbiztonsági módszerek képzeletbeli pályájára. Bács Büszke Bűnmegelőzése – Zugló Záporzó Zajtalan Zűrtelensége: eldöntetlen, egy olyan meccsen, amit minden normakövető drukker élvez. Szépen burjánzó maslowi szenvedély, dinamikusan módosuló rend-trend, földrajzi területre szabva és aktualizálva, úgy a kies rónán, mint a Róna utcában. Örül a rendőr, és a következő szolgálatban már a hátsó ülésre csapja a tanultakat, információt kap a rábízottakról, korosztályokról és problémáikról. Csapataink harcban állnak, helyzeteket békítőn oldanak kék ruhákban, de (egyre) többen velünk, mint ellenünk.
Zugló támad. Ha vért nem is, Police Cafét szomjazik. Már prosperáló bűnmegelőzési programjával nem is dupla, de okta kávét itat: nyolcállomásos sorozattal kvázi odadöngöl a közbizonytalanságnak. Szerző nem is gondolná, hogy jó neki a rendőrség magazinjában, de irodalmiságot alít, aztán (magát is) vizsgáztatva végül megenyhül, és hagyja magát egy lapon említeni. Tanítványaira akad itt is, ott is, és míg biztonságról szól, bizony, maga is áldozatul esik. A rendőrkávézás szenvedélyének.
Az egyik rádióadótorony-birtokos és Haukipudas testvérvárosa, a másik paprika- és hímzés-letéteményes, a harmadik veres borok és véres ostromok megénekelt fellegvára. Három város, az ország legmagasabb építményével, ízzel, színnel, aromával és patinával. Meg valami újjal. Modern kohézió a szerte hajigált települések közt. Úgy tűnik, egy jól kifőzött Police Café harmonizál mindennel, mellette három megye rendőrei ízlelgették a civilekkel megvalósítható új diskurzus lehetőségét. Főúr, jöhetne ám valami tömény! Hozzon rögtön nyolcat Zuglóból, majd meglátjuk, azzal mire megyünk…
Radnóti, Arany, esetleg Petőfi. Razglednicák. Melyik út vezet? Úti jegyzetek. Amúgy meg, mint Kazinczy Kufsteinbe, úgy megy a szerző börtönbe. Ékes, magyar megszólalásokat visz magával. Csak ő önszántából. Csillámló líraiságok után még egy, de szinte már szürreálpróza, utazva az államvasutakon, keresztül a magyar ugaron, aztán, ha tetszik: dráma. Már felsejlenek Gyula magas falai, azokon túl tömlöcök modernülő miliője. A világkávét most más csészébe öntjük. Megannyi rendőri kicsordulás után társszervi odafordulás: egy napnyi kávé kitöltése a büntetés-végrehajtásban. Mindenhol elkel a jó szó, de itt különösen nagy kincs.
Nem hogy lyukas, de kellemmel tele órák egyetemistáknak. Pécs visszatér, pionír-retúr. Amikor a vidék mutat utat a fővárosnak, legalábbis zsarumódszer tekintetében. Szembenézés a problémákkal, téma-gazdag forgószínpadok és rendőr-civil közelebb kerülés. Az utolsó ne csukja be az ajtót – maradtak még odakint kapitányságok.
„Nincs egy hely, ahova mehetnél” – sikoltotta extázisban Révész Sándor legendás koncerteken. A nyolcvanas évek magyar hard-rockjának komplementere, csúcsára állított piramisa a XXI. század Kiskunhalasa. Van egy hely. Aztán meg: „Kell egy csapat” – sóhajtotta némileg enerváltabb mániákussággal Minarik Ede, a Csabagyöngye menedzser-mosodása. Van egy csapat. Van továbbá lényeglátó és önkontrollra kész vezető, van mindenre figyelő szervező erő. Az előzőleg Zsolnayba kitöltött, forró rendőrkávét ezúttal halasi csipketerítőn tálalják, s hogy egy csepp se párologjon el, védernyőként befed minket a közösségi felleg.
Félig hazai pályán, Dél-Magyarországon, személyesebb tónusban: úti jegyzetek, léptek az emlékek macskakövein, ismerősök sorfala közt haladva. Paktum egy kapitánnyal és egy kvázi tanártárssal, diákot-rendőrt adok-veszek – vegytiszta (szak)emberkereskedelem. Hód(ol)mezővásárhely az őszinte hang hallatán, Makón diagnózis és recipeírás a program gyermekbetegségére. Csongrád megkapó, de holnaptól Bács-Kiskun is megkapja, ami jár, a szomszéd vár már vár!
Két év szekértempón haladva is tisztes idő távolságok leküzdéséhez, van hová visszatekinteni. Visszhangzanak is tán szóink, felkerül a kasra az ekho. Figyelem! A rendőrség civileket toboroz, ügynökei kiképzett verbunkolók, az ellenállás felesleges – úgyis győz a jó. Lajosmizsén megyék közötti megsüvegelendő kooperáció tör előre. A kreditek már a spájzban vannak, majd jön az igazi Police dupla kávé: képzés a négyzeten, hatványozott baristakurzus, szakértő szemináriumok. Lakossági ősbemutató Húsvét előtt, s ha kiszakad ajkunk, akkor se, ne legyen vége már!
